Magyarország jelentős eredményeket ért el a zöld átállás terén, különösen a napenergia-kapacitás bővítésében. A napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye már ebben az évben átlépte a 7400 megawattot, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az ország a napenergia áramtermelésben betöltött arányát tekintve világviszonylatban a harmadik, Európában pedig a második helyen áll - Lantos Csaba energiaügyi miniszter adott interjút a Mandinernek.
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása. Energiahatékonysági intézkedéseket a cégek elsöprő többsége tett és továbbiakat is tervez, míg a munkavállalói fenntartható közlekedés elősegítése az egyik leggyorsabban növekvő prioritássá vált.
A kiszámítható és alacsony villamosenergia-árak időszaka a COVID-világjárványt és az orosz-ukrán háború kitörését követően véget ért, Európának pedig új energiapiaci kihívásokkal kell szembenéznie. Az Oroszországtól való energiafüggés csökkenésével a drágább amerikai olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe megnőtt. Az európai zöld átállás miatt pedig hangsúlyosabbá váltak a megújuló energiaforrások az energiamixben. A megnövekedett gázárak következtében azonban számos európai országban szélsőséges kilengések és egyenlőtlenségek jelentkeztek a gázpiachoz szorosan kapcsolódó áramárak tekintetében. A piaci integrációval kapcsolatos célkitűzések ellenére – a megújuló energiaforrások bevezetésével egy újfajta piaci dinamika jelentkezett az európai villamosenergia-piacokon. Ez egyrészről a negatív áramáras órák számában, másrészről pedig a kiugróan magas eseti energiaárakban mutatkozik meg.
Jelenleg az önkéntes karbonpiac nagy részét a megújuló energiatermelési beruházásokból származó karbonkreditek adják. Újabban azonban kérdésessé vált az ilyen beruházások alapján nemzetközileg elismert, magas integritású karbonkreditek kibocsáthatósága a többlethatás feltételezett hiánya következtében. Új megközelítésre van szükség, ami alapján a zöldenergia-termelés visszanyerheti a korábban élvezett addicionális megítélését a karbonpiacon, mivel ez a gazdaság zöld átmenetét biztosító elektrifikáció alappillére, és így nagy szükség van az ösztönzésére.
Az elmúlt évtizedekben tapasztalt dinamikus növekedés után Európa kezdi elérni a tengeri szélenergia-kapacitás bővítésének határait. A befektetők egyre inkább elkerülik azokat a piacokat, ahol már túl sok a zöld energia, mivel az alacsony energiaárak és ösztönzők nem teszik vonzóvá az új projektek megvalósítását. Ez a tendencia különösen érezhető olyan országokban, mint Dánia és Svédország, ahol a szélenergia-kapacitás kiépítése korábban rendkívül gyors ütemben zajlott - mutat rá összefoglalójában a Bloomberg.
A belső égésű motorokkal ellátott járművekhez képest az elektromos hajtásláncú modellek még mindig drágábbak, az ár pedig korlátozó tényezőként hat a zöldebb technológia térnyerésében. Az autóipar zöldítése kapcsán gyakran olvasni olyan javaslatokról (például itt), amelyek az elektromos autók elterjedését állami támogatásokkal segítenék, enyhítve ezáltal a hagyományos és az elektromos modellek közötti árkülönbséget. Ilyen állami támogatásokra Európában és Magyarországon is volt példa az utóbbi években, azonban ahogy azt a következő cikkben is bemutatom, az elektromos autók állami támogatása számos más problémát generál, amelyek tükrében kérdésessé válik, hogy valóban megéri-e hasonló támogatásokat nyújtani.
Az ország egyik legnagyobb, ipari létesítményt közvetlenül ellátó naperőművét építi fel a Mol a tiszaújvárosi telephelyén. A tervek szerint 2026 második negyedévére elkészülő 48 MW-os létesítménnyel a vállalat hazai napelempark-portfoliójának együttes kapacitása a jelenlegi 30 MW körüli szintről közel 80 MW-ra, vagyis több mint két és félszeresére nő. A beruházás részleteiről, illetve a Mol 2030-ig szóló hosszú távú stratégiájának a zöld átállással, a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos célkitűzéseiről a vállalat Csoportszintű Megújuló Energiák vezetőjét, Farkas Csabát kérdeztük.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet: a hazai érdekeket előtérbe helyező iparpolitikák globális térnyerése veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és különösen hátrányosan érintheti a szegényebb országokat. A jelentés 140 ország kereskedelmet befolyásoló adatait vizsgálta, és rámutatott az országok gazdaságának alakítására irányuló stratégiai beavatkozások jelentős növekedésére.
Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a 7,6 milliárd forintos keretösszegű EU-pályázatot, amelyen több tucat vidéki önkormányzat nyerhet támogatást informatikai rendszerek bevezetésére, amelyek segítséget nyújtanak számukra energiafogyasztásuk és termelésük összehangolásához.
Az Európai Unió vezető politikusai kezdik megérteni, hogy milyen problémáktól szenved a kontinens gazdasága és maga az Unió, de a megoldások terén nincs egyetértés – írta kormyánzati forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
Manapság a zöld hidrogént tartják a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Az elmúlt húsz évben egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a zöld hidrogéntechnológiák fejlesztésére, de még ma is számos probléma és megoldandó kérdés indokolja a nagy léptékű alkalmazásának késését.
Összehangolt regionális politikák szükségességesek a gazdasági egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások és az „agyelszívás” növekvő veszélyének kezelésére, különösen a kevésbé fejlett régiókban – mondta el a Régiók és Városok Európai Hete alkalmából tartott sajtótájékoztatón két prominens európai vezető, Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős európai biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. A két szakember úgy látja, hogy a következő támogatási ciklusokban még inkább a régiós és városi önkormányzatokkal való együttműködésre kell támaszkodnia a felzárkóztatáspolitikának. A rendszert várhatóan teljesen átdolgozzák a következő években.
Az Európai Unió azon döntései, amelyek lehetővé tették, hogy a kormányok pénzügyi támogatást nyújtsanak vállalatoknak a közelmúlt válságai alatt, „túl messzire mentek”, és most veszélyeztetik az egységes piacot – mondta Wille Rydman, Finnország gazdasági minisztere. A politikus szerint ezek a tagállamok közötti versenyt erősítették csak és nem javították a versenyképességet. A magyar kormány viszont teljesen más stratégiát alkalmazna, míg az Európai Bizottság is átalakítaná az ösztönzőrendszereket.
Az Európai Unió kereskedelemvédelmi eszközei kulcsszerepet játszanak az EU munkahelyeinek megóvásában, és biztosítják a tisztességes versenyfeltételeket – derül ki a ma közzétett 2023-as EU Kereskedelemvédelmi Tevékenységekről szóló jelentésből.
Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek. Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amelyet már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ami csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
Ennek az ország egy része biztos nem fog örülni.
A külügyminiszter a szerencsés.
Meglepő nyertesei lehetnek az új globális rendnek.
Nő az inflációs nyomás az Egyesült Királyságban.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
Biden alatt brutális befektetési hullám érte el az Egyesült Államokat.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
