Kínában egyre több szél- és napenergiából származó termelés vész kárba, mivel az áramhálózat nem tud lépést tartani a rekordmennyiségű új zöld kapacitással - írja a Bloomberg. A megoldás azonban már karnyújtásnyira lehet: az energiatároló rendszerek szélesebb körű elterjedése kulcsszerepet játszhat abban, hogy kezelni lehessen a megújuló energiaforrások időjárásfüggő termelési ingadozásait.
Nagyvállalatok, a nekik beszállító kkv-k, ESG szakértők és a tanácsadók is árgus szemmel figyelik most az úgynevezett omnibusz egyszerűsítési javaslatcsomag sorsát, illetve a hazai törvényhozó lépéseit: a tét nem kicsi, hiszen vállalatok ezreit érintheti az adminisztrációs könnyítés átmenetileg: vagy azért mert az új méretmeghatározások miatt nem, vagy csak később kell fenntarthatósági jelentéseket készíteni, vagy azért, mert a kis- és középvállalati szektor átvilágítása nem lesz része a beszámolóknak. Ebben a kérdéses helyzetben beszélgettünk a vállalatoknál tapasztalható első reakciókról, az "ESG-piac" várható sorsáról, a megtérülésekről, a ROI és az ESG kapcsolatáról két tanácsadóval, a Credit Management Group ügyvezetőivel - Kozma Andrással és Schmidt Ákossal, valamint az RSM Hungary elnök-vezérigazgatójával Kalocsai Zsolttal. A vállalatvezetők bejelentették azt is, hogy közös vállalkozásként, régi-új szereplőként lépnek a hazai ESG tanácsadói piacra.
Nem várt helyről kaphat lendületet az európai zöld átállás: Szicília, amely mára nem csupán turisztikai célpont, hanem a megújulóenergiás beruházások egyik éllovasa. A dél-olasz szigeten az olajfinomítókat és fosszilis alapú iparágakat egyre inkább felváltják a zöld energiaforrások, legyen szó bioüzemanyag-gyártásról, modern szélerőműparkokról vagy éppen csúcstechnológiás napelemgyártásról. A fenntarthatóság és az ipari innováció összekapcsolódása új távlatokat nyit a régió gazdasági és társadalmi fejlődésében. Az Európai Unió ambiciózus klímapolitikai céljaihoz igazodva Szicília számos innovatív projekttel szemlélteti azt, hogy miként járhat kéz a kézben a tisztaenergia-fejlesztés és a hagyományos iparágak átalakítása.
Az európai zöld átállás visszatérő eleme a hidrogén, mint energiahordozó kérdése, melynek esetén sehogy sem akar összeérni a kereslet és a kínálat. Az ENSZ tavaly novemberi klímacsúcsán (COP 29) elfogadták a Hidrogén Deklarációt jelezve az energiahordozó politikai támogatását. Az európaiak számára és gyakorlati szempontból viszont fontosabbak az EU-s szakpolitikák, mint például a Hidrogén Bank újabb aukciói és a február végén bemutatásra került Tiszta Ipari Megállapodás. Ezek a politikai támogatás mellett jelentős pénzösszeget csatornáznak a szektor fejlesztésébe.
Miközben a tiszta energia technológiák továbbra is magasan költség-versenyképesek Európában, amit a telepítési számok is igazolnak, az ezeket gyártó uniós cégeknek kihívásokkal teli üzleti környezettel és éles globális versennyel kell szembenézniük. Az EU diverzifikált nettó nulla technológiai feldolgozóiparnak ad otthont, de globális szinten küzd piaci részesedése megőrzéséért, miközben Kína uralja a termelést. Számos tiszta technológia, például a szélerőművek vagy a hőszivattyúk gyártása terén az EU még mindig jó helyzetben van, de további támogatásra van szükség az értékláncok megerősítéséhez és a gyártókapacitás növeléséhez - olvasható az Európai Bizottság jelentésében.
2030-ig 50%-os áramkereslet növekedéssel számolunk Európában, amit nem tudunk lefedni olcsó és kiszámítható módon zöld energiából, ezért szükséges a nagy mennyiségű zöld energia importja a Kaszpi-tenger térségéből Európába – lényegében ezzel indokolta az öt régiós ország összefogásával tervezett gigantikus beruházást hétfőn Szijjártó Péter.
A német kormány a következő évtizedben akár 2000 milliárd euró (800 ezer milliárd forint) adósságot is felvehet anélkül, hogy ez károsítaná a gazdasági növekedést. Ez a lépést a gazdasági stagnálás után égetően szükséges, hiszen az infrastruktúra fejlesztése és a védelmi kiadások növelése a cél, amely beindíthatja az Európa betegemberévé előlépett Németországot – derült ki az FT elemzéséből.
A fenntarthatóság már nem csupán vállalati felelősségvállalási kérdés, hanem a pénzügyi és üzleti stratégiák szerves része – derült ki a Portfolio Green Transition ESG 2025 konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Magyar Telekom, az MBH Bank, a Microsoft, a Nestlé, az MVM és az Audi Hungaria szakértői egyetértettek abban, hogy az ESG szempontok meghatározó szerepet játszanak a vállalati működésben, legyen szó karboncsökkentésről, zöld finanszírozásról vagy fenntartható beszállítói láncokról. Az új jelentéstételi követelmények, a szabályozói elvárások és az ügyféligények egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a vállalatoknak nemcsak riportálniuk kell, hanem valódi, mérhető hatást elérniük a fenntarthatósági célok terén.
Az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok vizsgálata szerint a használt termékeket árusító online kereskedők közel fele nem tájékoztatja megfelelően a vásárlókat a visszaküldési jogaikról. A 356 ellenőrzött kereskedő közül 185 esetében merült fel az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértésének gyanúja - írta az Európai Bizottság. A Gazdasági Versenyhivatal szerint a hazai vállalkozások többsége szabályszerűen jár el.
Az Európai Parlament pártjai egymást támadva indítanak vizsgálatokat a kiszórtnak vélt EU-s támogatások kapcsán. A konzervatívoknak a jogvédőket, a liberálisok az autógyárakat vegzálnák.
Ritkaföldfémek. Pár héttel ezelőttig nem gyakran futottunk bele ebbe a kifejezésbe, mostanra viszont nagyon úgy tűnik, hogy kulcsszerepet kapnak ezek a kritikus nyersanyagok az orosz-ukrán háború rendezésében. De egyáltalán mik azok a ritkaföldfémek, és miért ilyen fontosak Trump számára? Hol van rájuk szükség, és mi velük kapcsolatban a legnagyobb probléma? Hogyan jön be Kína a képbe, és miért vezethet az egész nyersanyag-biznisz egyenesen a kétpólusú világrend felé? A jövő nagy háborúi dúlhatnak emiatt, de már késő lenne bármit is tenni? Súlyos kérdések. Ezekre keressük a választ.
A zöld átállás útján már sokan megtették az első lépéseket, de a valódi kihívások csak most következnek. Hogyan lehet az ESG-szempontokat és az új gyakorlatokat beépíteni a mindennapi működésbe? Milyen akadályokkal kell szembenézni, és melyek a kritikus sarokpontok? A Green Transition & ESG konferencia ezekre a kérdésekre keresi a választ, gyakorlatorientált megközelítéssel.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérés előhozta azokat a félelmeket, hogy a globális energetikai átállás majd megakad, és visszafordul. Az amerikai elnök felesküdött a "fúrj, baby, fúrj" programjára, és arra, hogy visszavágja a környezetvédelmi szabályozásokat, valamint véget vet az "új zöld átverésnek". Mivel a Föld továbbra is melegszik – az idei január volt a legmelegebb első hónap a történelemben, és 2024 volt az első olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta –, sokan aggódnak amiatt, hogy a fosszilis energiahordozókról való leválás globális szintű lassulásának lehetünk majd tanúi.
Az ESG területén több meghatározó trend rajzolódik ki 2025-re: Az amerikai klímapolitika és az európai "szabályrengeteg" új kockázatokat és lehetőségeket is hoznak az idei évben, míg ezekkel párhuzamosan a technológia fejlődése is tovább zakatol, az emberek pedig egyre sűrűbben kénytelenek megismerkedni a klímaváltozás következményeivel. Március 6-án a Green Transition & ESG konferencián a felsorolt témák legtöbbjével foglalkozunk, ennek apropóján összefoglaltuk azokat a nagyobb ívű jelenségeket, amelyek a gazdasági élet szereplőit, de valójában az egész társadalmunkat érinthetik.
Az Európai Bizottság a mai nap tervezi bemutatni azt az átfogó intézkedéscsomagot, amelynek célja az európai vállalatokat terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése - írta meg a Reuters egy kiszivárgott tervezet alapján. A „Simplification Omnibus” néven emlegetett javaslat tervezetten negyedére csökkenti az uniós vállalatok bürokratikus terheit, ezzel segítve globális versenyképességüket. Mindez azonban nem érinti hátrányosan az EU zöldítési céljait, legalábbis a Bizottság ezt állítja.
Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.
Állítólag területi követeléseiből is hajlandó engedni Oroszország.
A korábbi várakozásokkal ellentétes hírek érkeztek.
Az amerikai pénzügyminiszter szerint hamarosan jöhet a fordulat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megvitatták az iráni és az amerikai képviselők közötti megbeszélések menetét.
Megszólalt Scott Bessent.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
