2024 végén harmadik alkalommal készítette el a Deloitte és a BCSDH közösen a Towards Net Zero kutatást. A felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a nettó zéró célok elérése érdekében a vállalatok, és hol tartanak ezen az úton. Ami egyértelműen kiderült, hogy többen foglalkoznak a karbonkibocsátásuk mérésével, és célokat is állítottak a nettó zéró út megvalósítása felé, mindezek közül pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia a leginkább bevált módszer a saját működési kibocsátások visszaszorítására.
Donald Trump elnökké válásával látványosan eltolódott Amerikában a fókusz a klímavédelem és a zöld átállás felől az energiafüggetlenség biztosítása és az export-nagyhatalommá válás felé, most már nem az a mondás, hogy vigyázzunk a csak kölcsönbe kapott bolygóra, hanem az a szlogen, hogy "Drill baby, drill". Ráadásul nem csak a tengerentúlon változtak meg az arányok, bizony a nagy európai olajcégek is sorra szüntetik meg ambíciózus zöld-projektjeiket, hogy a részvényesi érdeknek megfelelve inkább a fosszilis vonalat erőltessék. A zöld átmenet azonban, ha nem is holnap jön el, de elkerülhetetlen: a jövőben várhatóan megerősödő trend pedig alaposan átrendezi a befektetői megítélést és az árazásokat, a zöld projektek profitábilissá válásával egyes nagyvállalatok ki fognak tűnni a tömegből.
Mit várnak a befektetők a vállalatoktól a hagyományos, pénzügyi jó teljesítményen kívül? Technológiai felkészültséget, a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazását, a munkaerő fejlesztését, és konkrét lépéseket az éghajlatvédelem érdekében. A PwC 2024-es Global Investor Survey felmérése arra kereste a választ, hogy milyen területen és miként értékelik a befektetők a mérhető vállalati eredményeket. Ezek alapján az ESG területén az látszik, hogy a befektetők 71%-a szerint az ESG-szempontok már a vállalati stratégia része kell, hogy legyenek. Az ESG-szempontok beépítéséről, a zöld átállás gyakorlatáról a március 6-i Portfolio Green Transition & ESG konferencián is szó lesz.
Fenntartható repülőgép-üzemanyaggal végzett tesztsorozatot a Wizz Air, az Airbus, Moeve és a brüsszeli Charleroi Repülőtér. A légi közlekedés szén-dioxid-mentesítésében volt fontos a tesztsorozat, követve a Refuel EU jogszabály előírásait, amely 2025. január 1-jétől megszabja az uniós repülőterekről induló járatokon a SAF (a fenntartható repülőgép-üzemanyag, Sustainable Aviation Fuel) minimális részarányát - szerepel a Wizz Air közleményében. A vállalat kutatást is végzett mintegy 15 ezer fő körében, akiket a fenntartható üzemanyagokról kérdeztek meg. A válaszadók 71 százaléka gondolta úgy, hogy a fenntartható repülőgép-üzemanyag hozzájárul a légiközlekedés karbonlábnyomának csökkentéséhez, bár csak 45 százalék hallott erről az innovációról korábban.
Bár ebben az évben a Napenergia Plusz Program a nyáron megemelt több mint 100 milliárdos kerettel és 32 ezer előregisztrációval felpörgette az érdeklődést, az elmúlt évek szabályozási kihívásai – a szaldó elszámolás kivezetése – és a pályázati pénzek lehívásának csúszása nyomot hagyott a piacon: Magyarországon az elmúlt évben jelentős visszaesés volt tapasztalható a napelemkapacitások növelésének ütemében. A hazai napelemes piacon már régóta jelenlévő, ma már komplex energetikai szolgáltatásokat is nyújtó Solar City ezért felmérte a környező piacokat és több olyan piacralépési pontot is talált, amellyel diverzifikálni tudja magyarországi működését. A cég tulajdonosa, Székely András szerint a kedvezőtlenebb 2023-as év után, idén a második félévtől, illetve 2025-től folyamatosan megjelenő EU-s forrásoknak köszönhetően várhatóan új lendületet kap a hazai napelemes piac. Ugyanakkor hiányolja a hazai szektor K+F tevékenységét, holott ebben szerinte jelentős tartalékok vannak.
Magyarország jelentős eredményeket ért el a zöld átállás terén, különösen a napenergia-kapacitás bővítésében. A napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye már ebben az évben átlépte a 7400 megawattot, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az ország a napenergia áramtermelésben betöltött arányát tekintve világviszonylatban a harmadik, Európában pedig a második helyen áll - Lantos Csaba energiaügyi miniszter adott interjút a Mandinernek.
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása. Energiahatékonysági intézkedéseket a cégek elsöprő többsége tett és továbbiakat is tervez, míg a munkavállalói fenntartható közlekedés elősegítése az egyik leggyorsabban növekvő prioritássá vált.
A kiszámítható és alacsony villamosenergia-árak időszaka a COVID-világjárványt és az orosz-ukrán háború kitörését követően véget ért, Európának pedig új energiapiaci kihívásokkal kell szembenéznie. Az Oroszországtól való energiafüggés csökkenésével a drágább amerikai olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe megnőtt. Az európai zöld átállás miatt pedig hangsúlyosabbá váltak a megújuló energiaforrások az energiamixben. A megnövekedett gázárak következtében azonban számos európai országban szélsőséges kilengések és egyenlőtlenségek jelentkeztek a gázpiachoz szorosan kapcsolódó áramárak tekintetében. A piaci integrációval kapcsolatos célkitűzések ellenére – a megújuló energiaforrások bevezetésével egy újfajta piaci dinamika jelentkezett az európai villamosenergia-piacokon. Ez egyrészről a negatív áramáras órák számában, másrészről pedig a kiugróan magas eseti energiaárakban mutatkozik meg.
Jelenleg az önkéntes karbonpiac nagy részét a megújuló energiatermelési beruházásokból származó karbonkreditek adják. Újabban azonban kérdésessé vált az ilyen beruházások alapján nemzetközileg elismert, magas integritású karbonkreditek kibocsáthatósága a többlethatás feltételezett hiánya következtében. Új megközelítésre van szükség, ami alapján a zöldenergia-termelés visszanyerheti a korábban élvezett addicionális megítélését a karbonpiacon, mivel ez a gazdaság zöld átmenetét biztosító elektrifikáció alappillére, és így nagy szükség van az ösztönzésére.
Az elmúlt évtizedekben tapasztalt dinamikus növekedés után Európa kezdi elérni a tengeri szélenergia-kapacitás bővítésének határait. A befektetők egyre inkább elkerülik azokat a piacokat, ahol már túl sok a zöld energia, mivel az alacsony energiaárak és ösztönzők nem teszik vonzóvá az új projektek megvalósítását. Ez a tendencia különösen érezhető olyan országokban, mint Dánia és Svédország, ahol a szélenergia-kapacitás kiépítése korábban rendkívül gyors ütemben zajlott - mutat rá összefoglalójában a Bloomberg.
A belső égésű motorokkal ellátott járművekhez képest az elektromos hajtásláncú modellek még mindig drágábbak, az ár pedig korlátozó tényezőként hat a zöldebb technológia térnyerésében. Az autóipar zöldítése kapcsán gyakran olvasni olyan javaslatokról (például itt), amelyek az elektromos autók elterjedését állami támogatásokkal segítenék, enyhítve ezáltal a hagyományos és az elektromos modellek közötti árkülönbséget. Ilyen állami támogatásokra Európában és Magyarországon is volt példa az utóbbi években, azonban ahogy azt a következő cikkben is bemutatom, az elektromos autók állami támogatása számos más problémát generál, amelyek tükrében kérdésessé válik, hogy valóban megéri-e hasonló támogatásokat nyújtani.
Az ország egyik legnagyobb, ipari létesítményt közvetlenül ellátó naperőművét építi fel a Mol a tiszaújvárosi telephelyén. A tervek szerint 2026 második negyedévére elkészülő 48 MW-os létesítménnyel a vállalat hazai napelempark-portfoliójának együttes kapacitása a jelenlegi 30 MW körüli szintről közel 80 MW-ra, vagyis több mint két és félszeresére nő. A beruházás részleteiről, illetve a Mol 2030-ig szóló hosszú távú stratégiájának a zöld átállással, a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos célkitűzéseiről a vállalat Csoportszintű Megújuló Energiák vezetőjét, Farkas Csabát kérdeztük.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet: a hazai érdekeket előtérbe helyező iparpolitikák globális térnyerése veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és különösen hátrányosan érintheti a szegényebb országokat. A jelentés 140 ország kereskedelmet befolyásoló adatait vizsgálta, és rámutatott az országok gazdaságának alakítására irányuló stratégiai beavatkozások jelentős növekedésére.
Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a 7,6 milliárd forintos keretösszegű EU-pályázatot, amelyen több tucat vidéki önkormányzat nyerhet támogatást informatikai rendszerek bevezetésére, amelyek segítséget nyújtanak számukra energiafogyasztásuk és termelésük összehangolásához.
Az Európai Unió vezető politikusai kezdik megérteni, hogy milyen problémáktól szenved a kontinens gazdasága és maga az Unió, de a megoldások terén nincs egyetértés – írta kormyánzati forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
A Vatikán is tájékoztatást adott a szentatya helyzetéről.
Egészségre veszélyes gáz nem volt a levegőben.
Meglepő verseny indult az európai állam- és kormányfők között.
A washingtoni támadásokra válaszul hatalmas megállapodás megkötésére készülnek.
A BUX a nap végére összeszedte magát.
Az orosz elnök szerint komoly jóvátétel jár Oroszországnak.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
