2030-ig 50%-os áramkereslet növekedéssel számolunk Európában, amit nem tudunk lefedni olcsó és kiszámítható módon zöld energiából, ezért szükséges a nagy mennyiségű zöld energia importja a Kaszpi-tenger térségéből Európába – lényegében ezzel indokolta az öt régiós ország összefogásával tervezett gigantikus beruházást hétfőn Szijjártó Péter.
A német kormány a következő évtizedben akár 2000 milliárd euró (800 ezer milliárd forint) adósságot is felvehet anélkül, hogy ez károsítaná a gazdasági növekedést. Ez a lépést a gazdasági stagnálás után égetően szükséges, hiszen az infrastruktúra fejlesztése és a védelmi kiadások növelése a cél, amely beindíthatja az Európa betegemberévé előlépett Németországot – derült ki az FT elemzéséből.
A fenntarthatóság már nem csupán vállalati felelősségvállalási kérdés, hanem a pénzügyi és üzleti stratégiák szerves része – derült ki a Portfolio Green Transition ESG 2025 konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Magyar Telekom, az MBH Bank, a Microsoft, a Nestlé, az MVM és az Audi Hungaria szakértői egyetértettek abban, hogy az ESG szempontok meghatározó szerepet játszanak a vállalati működésben, legyen szó karboncsökkentésről, zöld finanszírozásról vagy fenntartható beszállítói láncokról. Az új jelentéstételi követelmények, a szabályozói elvárások és az ügyféligények egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a vállalatoknak nemcsak riportálniuk kell, hanem valódi, mérhető hatást elérniük a fenntarthatósági célok terén.
Az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok vizsgálata szerint a használt termékeket árusító online kereskedők közel fele nem tájékoztatja megfelelően a vásárlókat a visszaküldési jogaikról. A 356 ellenőrzött kereskedő közül 185 esetében merült fel az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértésének gyanúja - írta az Európai Bizottság. A Gazdasági Versenyhivatal szerint a hazai vállalkozások többsége szabályszerűen jár el.
Az Európai Parlament pártjai egymást támadva indítanak vizsgálatokat a kiszórtnak vélt EU-s támogatások kapcsán. A konzervatívoknak a jogvédőket, a liberálisok az autógyárakat vegzálnák.
Ritkaföldfémek. Pár héttel ezelőttig nem gyakran futottunk bele ebbe a kifejezésbe, mostanra viszont nagyon úgy tűnik, hogy kulcsszerepet kapnak ezek a kritikus nyersanyagok az orosz-ukrán háború rendezésében. De egyáltalán mik azok a ritkaföldfémek, és miért ilyen fontosak Trump számára? Hol van rájuk szükség, és mi velük kapcsolatban a legnagyobb probléma? Hogyan jön be Kína a képbe, és miért vezethet az egész nyersanyag-biznisz egyenesen a kétpólusú világrend felé? A jövő nagy háborúi dúlhatnak emiatt, de már késő lenne bármit is tenni? Súlyos kérdések. Ezekre keressük a választ.
A zöld átállás útján már sokan megtették az első lépéseket, de a valódi kihívások csak most következnek. Hogyan lehet az ESG-szempontokat és az új gyakorlatokat beépíteni a mindennapi működésbe? Milyen akadályokkal kell szembenézni, és melyek a kritikus sarokpontok? A Green Transition & ESG konferencia ezekre a kérdésekre keresi a választ, gyakorlatorientált megközelítéssel.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérés előhozta azokat a félelmeket, hogy a globális energetikai átállás majd megakad, és visszafordul. Az amerikai elnök felesküdött a "fúrj, baby, fúrj" programjára, és arra, hogy visszavágja a környezetvédelmi szabályozásokat, valamint véget vet az "új zöld átverésnek". Mivel a Föld továbbra is melegszik – az idei január volt a legmelegebb első hónap a történelemben, és 2024 volt az első olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta –, sokan aggódnak amiatt, hogy a fosszilis energiahordozókról való leválás globális szintű lassulásának lehetünk majd tanúi.
Az ESG területén több meghatározó trend rajzolódik ki 2025-re: Az amerikai klímapolitika és az európai "szabályrengeteg" új kockázatokat és lehetőségeket is hoznak az idei évben, míg ezekkel párhuzamosan a technológia fejlődése is tovább zakatol, az emberek pedig egyre sűrűbben kénytelenek megismerkedni a klímaváltozás következményeivel. Március 6-án a Green Transition & ESG konferencián a felsorolt témák legtöbbjével foglalkozunk, ennek apropóján összefoglaltuk azokat a nagyobb ívű jelenségeket, amelyek a gazdasági élet szereplőit, de valójában az egész társadalmunkat érinthetik.
Az Európai Bizottság a mai nap tervezi bemutatni azt az átfogó intézkedéscsomagot, amelynek célja az európai vállalatokat terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése - írta meg a Reuters egy kiszivárgott tervezet alapján. A „Simplification Omnibus” néven emlegetett javaslat tervezetten negyedére csökkenti az uniós vállalatok bürokratikus terheit, ezzel segítve globális versenyképességüket. Mindez azonban nem érinti hátrányosan az EU zöldítési céljait, legalábbis a Bizottság ezt állítja.
Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.
Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.
Az összes többi gazdasági szektorhoz hasonlóan a légi közlekedés is keresztúthoz érkezett a szén-dioxid-mentesítésre való áttérés során: az EU célja, hogy 2050-re a stratégiai jelentőségű légi közlekedési ipar is elérje a nettó zéró kibocsátást. A zöld átállás megvalósítása érdekében a szabályozó éppen 2025-től lépett fel határozottabban, és írta elő a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális használatát a kerozinba keverve. De vajon mit szól az iparág az intézkedéshez? Mit gondol a Wizz Air a zöld átállás megvalósíthatóságáról, milyen technológia mellett kötelezte el magát a légitársaság és milyen lépésekre készülnek? Valóban a most még 4-5-szörös költségű repülőgép-üzemanyag a leggyorsabb módja a zöld átállásnak? Ezekről kérdeztük Yvonne Moynihant, a Wizz Air vállalati és ESG vezetőjét egy exkluzív interjú keretében.
2024 végén harmadik alkalommal készítette el a Deloitte és a BCSDH közösen a Towards Net Zero kutatást. A felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a nettó zéró célok elérése érdekében a vállalatok, és hol tartanak ezen az úton. Ami egyértelműen kiderült, hogy többen foglalkoznak a karbonkibocsátásuk mérésével, és célokat is állítottak a nettó zéró út megvalósítása felé, mindezek közül pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia a leginkább bevált módszer a saját működési kibocsátások visszaszorítására.
Donald Trump elnökké válásával látványosan eltolódott Amerikában a fókusz a klímavédelem és a zöld átállás felől az energiafüggetlenség biztosítása és az export-nagyhatalommá válás felé, most már nem az a mondás, hogy vigyázzunk a csak kölcsönbe kapott bolygóra, hanem az a szlogen, hogy "Drill baby, drill". Ráadásul nem csak a tengerentúlon változtak meg az arányok, bizony a nagy európai olajcégek is sorra szüntetik meg ambíciózus zöld-projektjeiket, hogy a részvényesi érdeknek megfelelve inkább a fosszilis vonalat erőltessék. A zöld átmenet azonban, ha nem is holnap jön el, de elkerülhetetlen: a jövőben várhatóan megerősödő trend pedig alaposan átrendezi a befektetői megítélést és az árazásokat, a zöld projektek profitábilissá válásával egyes nagyvállalatok ki fognak tűnni a tömegből.
Mit várnak a befektetők a vállalatoktól a hagyományos, pénzügyi jó teljesítményen kívül? Technológiai felkészültséget, a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazását, a munkaerő fejlesztését, és konkrét lépéseket az éghajlatvédelem érdekében. A PwC 2024-es Global Investor Survey felmérése arra kereste a választ, hogy milyen területen és miként értékelik a befektetők a mérhető vállalati eredményeket. Ezek alapján az ESG területén az látszik, hogy a befektetők 71%-a szerint az ESG-szempontok már a vállalati stratégia része kell, hogy legyenek. Az ESG-szempontok beépítéséről, a zöld átállás gyakorlatáról a március 6-i Portfolio Green Transition & ESG konferencián is szó lesz.
A költségek megtérítését kérik.
Itt vannak a fontosabb tudnivalók.
Elég nagy a feszültség a két ország közt.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
